Nagyrábé
Weboldal
A régészeti leletek tanúsága szerint a község helyén már Kr.e. 2500-2300-ban település létezett. A nádasokból és mocsarakból kiemelkedő gerinceket, földhátakat a honfoglaló magyarok is alkalmasnak találták lakóhelyül. Nagyrábé első említése 1215-ben a Váradi Regestrumban Rábé néven szerepel.
Nevezetességei:
A község középpontjában áll az 1809-ben épült zsindelyfedésű református templom védett műemlék, Győrfi Sándor szobrászművész második világháborús emlékműve a Sárrét egykor jellegzetes madarával, a daruval, mely az egykori piactéren kialakított parkban áll. Érdekes látványosság a Des Echerolles család hajdani kastélya, amely helyenként középkori hangulatú, néhol saroktornyokkal tagolt, összességében kicsit franciás, romantikus kastély
Füstpusztán a múlt tanúfája a 250-300 éves kocsányos tölgy, védett természeti érték, amely az ott lévő kastéllyal harmonikusan illeszkedve emlékeztet az egykor angol tájkép stílusban kialakított parkra.
A Művelődési Ház parkjában álló tájház az itt élő emberek egykori életvitelébe nyújt betekintést. Az Önkormányzat szépen felújított épületének 1996-ban készült székely kapuja Sófalvi Árpád korondi fafaragó munkája.
A település mind természeti, építészeti, mind néprajzi oldalról vonzó idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkezik. Területére kiterjed a Bihari Tájvédelmi körzet. Bihardancsháza felé eső határrészén előfordul hazánk legnagyobb testű madara, a túzok.
A falu szellemi értékei:
A Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület tagjai által írt és szerkesztett Nagyrábéi Falukönyv három kötete. Az Arany Páva díjas Pávakör, a Citera együttes, a szövőkör működése. A müvelődési házban folyó színes, gazdag programok, közösségi élet, a falu apraját nagyját megmozgató szüreti felvonulás.
A Nagyrábéról elszármazottak találkozója, a Majális, a Nők népfőiskolája, a nemzetközi fesztiválokra érkező külföldi csoportok műsora, a Nagyrábéi Művésztelep, az állandó kiállítások,az oktatási intézményekben folyó igényes munka, gazdag az érték teremtő és hagyomány őrző tevékenység.
